Csak képek

 

Cserjés pünkösdik

 

Az idei első rodik a szépséges fehérek

Az azáleák is készülődnek

 

Dúsvirágú gyöngycserje teljes virágzásban és bimbósan is  (nagy kedvenc most)

 

Köszönöm Istenem!

Nekem minden egyes tavasz örömujjongás,
mert elhiteti velem, hogy az élet álmodás.

Köszönöm Istenem, hogy megcsodálhatom
zöld rügyeket bontó színes tavaszom,
és elnézhetem újra azokat a szorgos méhecskéket,
melyek a virágok szirmában vígan döngicsélnek.
Köszönöm, hogy láthatom a sarjadó füvet,
Anyám régi kertjében a rózsatöveket,
amik akkor is nekem nyílnak bíborszirmokat,
ha már hűséges kertészük az égen szánt utat.
Köszönöm, hogy érezhetem a nárcisz illatát,
és magamhoz ölelhetek pár szál ibolyát,
mit lágyan altat, elringatgat a kósza esti szél,
mikor kék szemére álmot hoz a szép tavasztündér.
Kun Magdolna 

... és még egy ráadás vers, mert mindig csak rohanunk....

Nincs időnk!

Szoktál-e néha meg-megállni
és néhány percre megcsodálni?
a zöld mezőt a sok virágot,
az ezer színű szép világot,
a dús erdőt, a zúgó fákat,
a csillagfényes éjszakákat,
a völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, Neked erre nincs időd…!

Szoktál-e néha simogatni,
sajgó sebekre enyhet adni,
a hulló könnyeket letörülni,
más boldogságának is örülni,
meghallgatni, akinek ajka
bánatra nyílik és panaszra,
vígasztalni a szenvedőt?
Nem, Neked erre nincs időd…!

S ha est borul a késő mára,
készülni kell a számadásra.
Mérlegre tenni egész életed,
tettél-e jót, láttál-e szépet,
és nincs más vágyad, csupán ennyi:
nem rohanni, csak ember lenni,
hiszen már látod a temetőt,
de most már késő… nincs időd!


Szádeczky-Kardos György