2024. július 16., kedd

 

"Nem az a fontos, hogy milyen nap van, hanem az, hogy fogod eltölteni. Boldogan, vidáman, vagy magadba roskadva búsan. Mindig van minek örülni a nehézségek ellenére, csak vedd észre a porszemnyi jót, és a napod csodás lesz."
E. Matthew Urban

Azt hiszem, hogy ma egész nap a medencében fogok ülni, mert már most korán reggel sem lehet bírni ezt a hőséget.

Itt a kertben nézni a napkeltét, vagy amikor a fák ágai közt átszűrődve látni, amint a Bükk mögött lebukik, ezek az alkalmak mindig boldogsággal töltenek el.
Ma reggel is csak a csigákat akartam megnézni (ők aztán el tudják rontani a kedvem), még hálóingben osontam ki a kertbe. Ilyenkor élvezem azt, hogy nincs kint senki a szomszéd kertekben (különben sem látnának át a gaztól), így senki nem zavar még ebben sem. Aztán vissza is jöttem gyorsan a telefonomért, mert ezt meg kellett örökítenem. Olyan jó ilyenkor kint lenni! Még az idő is elviselhető, csend, nyugalom van.
Reggeli fények
Kezd érni a Néró szőlő is, aminek nem tudok örülni, hízhattak volna még a szemek, de az a csoda, hogy még élnek.
Rengeteg gyümölcs van a szedreken is, de félő, hogy rá fognak sülni, ha nem változik az időjárás.

Egyetlen bokor kígyó uborkám van (de minek), ami csak virágzik világba, de termést nem hoz.
A csigákról akartam írni az előbb, de mindig elkalandozok. Ilyen ez az öregség!. Muszáj volt kitenni nekik mérget, mert felfedezték a jégsalátát és finomnak találták. Meg is kóstolták többen is. Na, ők már nem fogják lelegelni!
Ilyenkor reggel indulok el a kis vizes vödörrel is, abban pedig a poloskák tanulnak úszni. Rengeteg van, imádják ők is a babot, meg minden mást is.
Egyszer meg fogom számolni, hogy egy nap hányszor megyek végig a kerten. Sokszor! Hihetetlen lépésszámot mutat néha az órám. És akkor, ha megindulok visszafelé, hogy itt a kedvenc helyemen megigyam a reggeli kappuccsinómat (Addigra kihozza a férjem nekem, mert megérdemlem😇😂). Leülök ide a medence mellé és csak nézelődöm, legeltetem a szemem.
Június elején került ide ez a sörsátor és az alatta lévő legújabb kedvencem. Mivel már nem tudunk kimozdulni itthonról, meg egy tengerparti út is egyre távolabb kerül tőlünk, ezért idehoztuk a felüdülést magunknak. Azóta naponta többször is elmondom, hogy az utóbbi idők legjobb döntése ez volt. Egyszerűen imádom! Még az ősszel Tunéziából hozott tengervízből is öntöttem bele.

Ettől már csak az árnyékoló volt jobb ötlet, különben a tűző napon biztosan nem mennék bele.
Így ég meg minden a napon


2 megjegyzés:

  1. Jaj, de jól tettétek azt a medence vásárlást, így csak gondolsz egyet és csobbansz bele a hűs vízbe😍 mi is filoztunk már rajta, csak itt túlságosan egymás szájába vagyunk a szomszédokkal, bár ha nagyon akarjuk, úgysem állíthat meg senki és semmi. Majd jövőre ☺️

    Margó, az első meg a harmadik fotód : ❤️❤️ csoda!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen Orsikám! Imádok olyankor (is) kint lenni a kertben, szeretem nagyon ezeket a fényeket. Nálunk az igazi napkelte a kertből nem látható, csak felsejlik időnként a vöröses fény.
    A medence nekem megfizethetetlen, annyira kell a fájós derekamnak a masszírozás. Az előbb jöttünk ki belőle, de olyan frissnek érzem magam ilyenkor. Ha gondolkodsz rajta, akkor érdemes most megvenni, ebben a hőségben nagyon jó szolgálatot tesz.

    VálaszTörlés