2025. június 30., hétfő

 Ezt a bejegyzést már régen elkezdtem, de aztán lassan feledésbe merült (Van még több ilyen😌). Azóta már minden óriásira nőtt és természetesen azóta se lettek elültetve a várakozók. Nem is tudom mikor kerülhet sor rájuk, mert a kert olyan száraz, hogy a betont talán könnyebb lenne feltörni, mint ide valamit elültetni. Nagyon vissza is fogtam magam a vásárlással éppen ezek miatt. Így csak vágyakozom egy-egy szépség után.

............

Találok neki helyet..... -mondom ezt olyankor, amikor megtetszik egy növény és nem lehet otthagyni. Gyakran van ilyen!😇 Tényleg találok, el is ültetem, csak a következményekkel nem számolok. Ezek bizony nőni fognak! Némelyik nem is keveset! Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy ezek az új lakók nem kicsit agresszívek vagy éppen fordítva. Így alakul ki rövid idő alatt egy dzsungel a kertben. Még azt se bánnám, mert szeretem az ilyen kerteket, de lehet hogy egy idő után éppen a legkedvesebb fog szevedni, estleg elpusztulni.


Kénytelen leszek kiszedni a mahónia alóla az árnyliliomokat
Olyan nehezen tudtam betelepíteni pedig a kertünkbe (A szülői ház kertjét idézi nekem, anyukám egyik kedvenc virága volt.) Most meg?! Mindenhol csak bújik elő, a madarak hordják széjjel a magját, csak terjed, mindent elnyom, megöl. Nehéz kordában tartani!
Itt pl. a térkő közül bújt ki, évek óta ott van. Ősszel mindig drasztikusan visszavágom, tavasszal újult erővel hajt.
A macskahere 2 év alatt szinte mindent elnyom a környezetében. Van itt minden 😏 egy nagyon illatos bordó rózsa (alig látszik), hortenzia, bugás lángvirág, sisakvirág, boglárka.... meg a láthatalanok, mert már túlnőttek rajtuk (primula, tulipán, nárcisz, nefelejcs, krókusz.... meg ki tudja még mi)

Na, ez a rész se különb egy fokkal sem! Itt a zergevirág uralja a teret, (harcol a macskaherével, fehér törpe nyári orgonával,, pünkösdi rózsával) meg a kiirthatatlan indás ínfű..... nem különb a primula sem.

Itt az árnyliliomok esnek a kúszó hortenzia áldozatával.... ezzel is kellene valamit kezdeni!
Itt pedig a rózsaszín füzérajak akar mindent elnyelni.... nem fogom endedni neki😌

Itt is van minden! Gaz is,😥 egyszerűen nem bírok velük. Eredetileg itt volt a téli jázmin, de még az is jön elő mindenhonnan. Óriási már ez a kert nekem! Igaza van a férjemnek, amikor azt mondja, hogy minden talpalatnyi földet beültetek, lassan neki már nem lesz dolga a fűnyírással.😒 Az az ő reszortja. Máshová nem engedem, mert akkor..... nem is mondom inkább😂
Eredetileg itt csak léggömbvirágok meg tűzesők voltak, de a kasvirág mindenhol kel és őrült iramban növekszik. Szeretem különben, de neki is muszáj lesz korlátokat szabni.

5 megjegyzés:

  1. Sok növényed meg lehet pontosan azért marad meg és érzi jól magát, mert a bokrok fenntartanak egy mikroklímát, árnyékolnak a gyilkos napsütés ellen. Én meg szeretem a "dzsumbujos" kerteket, nalunk fa nem maradt meg, cseresznyefa, barackfa mikor elért egy nagyságot, kiszáradtak. Nem szárazság miatt, hanem nagyon fent volt a talajvíz.
    A tűzesőid mind gyönyörű, meg az árnyékliliomok az is élvezi a bokrok védelmét, nálam kínlódik a napon.
    Margó, jól van az úgy hidd el, legfeljebb ha valami nagyon el van bújva, átülteted.
    Egyébként meg imadnivaló minden növényed.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Orsikám! Most az őrült hőségben élvezzük a sok fa áldását. Öregek már nagyon, de a férjem nem engedi őket kivágni. A tavaszi virágzáskor, meg ilyenkor élvezzük a létezésüket. Olyan kellemes alattuk üldögélni!

      Törlés
  2. Nálunk e forróságban a frissen ültetett növénykék kiégtek a kertben...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szomorú! Ilyen nyarakra számíthatunk ezután már. Sokan nem veszik ezt komolyan, tönkre fogjuk tenni a Földet.

      Törlés
  3. Jó földed van, ezzel küzdök sajnos. Hát ekkora szaporulatra sajnos nem panaszkodhatok. Ismerős a küzdés, megküzdés érzése. Néha azt mondom, feladom. Itt égig nőnek, a bokrok. No, azokra nem lehet panasz, csak én nem nővök velük. Sajnos.

    VálaszTörlés