Karácsonykor fényesek a felhők

 

Eljött hát a várvavárt legszebb ünnep a karácsony!  "Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!" (Szilágyi Domokos)  Nekem is ez minden vágyam!

Úgy érzem, hogy jó úton haladunk a cél felé. A mióta bevezettük, hogy nincs nagy ajándékozás, csak jelképes, lehetőleg sajátkészítésű, azóta egyszerűbb a készülődés. Nincs bennünk az a görcs, hogy kinek mit vegyünk, de örüljön is neki..... könnyebb, és csak arra készülődünk, hogy együtt töltsük a szentestét, ill. a délutánt. Ez már hagyomány a családban, hogy 24-én ebédre jönnek hozzánk, hogy a szentestét mindenki szűk családi körben tudja otthon megünnepelni. Hálát adok a Jó Istennek azért, hogy az ilyen együttlétek nálunk gyakoriak,nem mennek ünnep számban, mert szinte minden hétvégét együtt tölthetjük, együtt ülhetjük körül az asztalt. Ez azért mégis más, mert nemcsak magunkat, hanem a lelkünket is felöltöztetjük erre az alkalomra. Lesz mire emlékezni a gyerekeinknek, úgy mint nekünk is. Amíg készülődtem bizony a konyhai magányomban átéltem gondolatban azokat a szép karácsonyokat, amiket a szüleimmel töltöttem. Most tudom csak felfogni igazán, hogy mit is jelentett nekik is az amikor már csak vendégként vártak bennünket erre a szép ünnepre. Még akkor is, amikor már nagy betegek voltak, de a készülődésről még akkor se mondtak le, pedig már nem volt egyszerű nekik. Hálás szívvel gondolok rájuk, mert ezt, hogy most ilyen körülmények között, ilyen megértésben és szeretetben lehettünk megint együtt, nekik köszönhetem a sok-sok más között. Így velem voltak megint lélekben, segítettek egy kicsit annak elviselésében is, hogy valami nagyon fontosat elvett tőlem az élet, amit ők ott fent nagyon siratnak. Vigaszt az nyújtott csak, hogy a gyerekeimen láttam az összetartozást, az egymás iránti szeretetet, tiszteletet, megértést, hogy igazi család lehetünk. Minden ilyen együttlét után boldog vagyok, és hálát adok érte, hogy részem lehet benne. Ezért imádkozom csak, hogy ez megmaradjon, és ha már nem leszek akkor is ugyanígy legyen, hogy igazi értéket vigyenek magukkal, és ne tárgyakra emlékezzenek, de emlékezzenek.Minden maradék erőmmel ezen dolgozom és remélem nem hiába.
Igazi ajándékozás csak Fédrának jár, hiszen ezt a csodát nem lehet kihagyni, elvenni tőle. És milyen érdekes, a Jézuska tudta megint hogy mit szeretett volna kapni! Drága kicsi boldog arcocskája mindig előttem van, és ahogy örvendezett! Nem is kérek semmi mást a sorstól, csak ilyen együttléteket. Ha ez megadatik, akkor nagyon elégedetten távozom majd.

Karácsonykor fényesek a felhők,
csillagokból horgol a tél kendőt.
Ráteríti hegyek tetejére,
fenyőágnak jégrojtos a vége.

Karácsonykor mindenki varázsol,
meglepetés bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek titkos rejtekéből,
édesapám legmélyebb zsebéből.

Karácsonyra kalácsot is sütnek,
nincsen ennél izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is készítettem,
amíg készült majdnem tündér lettem!
FÉSŰS ÉVA: KARÁCSONY  LESZ c. verse

Fédra is majdnem tündér lett amíg sok-sok szeretettel készítgette a maga kis ajándékát a szüleinek.

Mindenkinek nagyon boldog, békés, szeretetteljes karácsonyt kívánok ezzel a gyönyörű dallal

http://www.youtube.com/watch?v=03_1gzkkDLU