Kertelgetés: Ha.....

2015. május 8., péntek

Ha.....

"Ha az ember azt akarja, hogy emlékezzenek rá.
adjon virágot,
ha azt akarja, hogy sokáig gondoljanak rá,
ültessen fát,
s ha azt akarja, hogy soha ne felejtsék,
neveljen embert."

Ez az idézet motoszkál mostanság a fejemben állandóan, miközben igyekszem megszabadulni a nyomasztóan sok cserepes virágomtól.
Nekem is van sok olyan növényem, amit valakitől csak úgy kaptam és ha ránézek, akkor mindig eszembe jut és hálával gondolok rá.
Pl. őt Tőzsér nénitől kaptam, aki már évek óta fentről figyeli a kedves virága sorsát. Azóta már a szaporulatait én is szétosztogattam, de mindig elmesélem a történetét, hogy hogyan is került hozzám.

Fehér ernyős liliom (http://kertelgetes.blogspot.hu/search/label/erny%C5%91s%20lilom

Most újítok, nem szedem le a fiók hagymákat, nem akarok több cserepest szaporítani. Kíváncsian várom, hogy hogyan viselkedik így csoportosan. Nem látszik a fotón, de már szép nagyok a fiókák is. Virágzás után átültetem majd nagyobb cserépbe, jó tápdús földbe.

Vagy itt vannak a fügéim.

Az ő történetük is érdekes. Az előző kertünket telepítgettük még, amikor a virágosasszony barátnőm (férjuram nevezte el így, mert igen nagy virágbolond) hozott nekem egy kis tövecskét belőle. akkor elültettem, meg is eredt, de nem termett. Mikor ide költöztünk, kiástam és hoztam magammal. Akkor a kisház mögé ültettem el hamarjában a költözés miatt. Következő év tavaszán a garázs miatt új helyet kellett neki keresni. Azóta ott van és változó sikerrel, a téltől függően terem. Meg fogjuk mindig emlegetni róla.
És sorolhatnám tovább az emlékeket, embereket idéző növényeimet.....

Kisfenyő Mandy barátnőmtől

Nem akármilyen liliom (és még sok más is) Csótikától

.... és a sor szinte végeláthatatlan lenne.

Nem beszélve a kertünk fáiról! Olyan sokat emlegetjük az előző gazdáját, aki már szintén fentről nézi őket, hogy mennyi jó kis gyümölcsfát telepített nekünk.

Mi is bővítettük a repertoárt, és talán majd minket is megemleget valaki róla. (Vagy szidni fog, hogy miattunk kell neki a fakivágásokkal dolgoznia)

Jó hosszan jutottam el a lényegig, az még csak most következik!

Tegnap anyák napja volt Fédráéknál az iskolában, ahová meghívott engem is.

Ezt az ajándékot kaptam tőle:

Azt hiszem, hogy ez igazolja a fenti idézetet legjobban. Nagyon boldoggá tett vele!
Még egy nekem szóló verset is mondott hozzá. (Köszönet érte Györgyi néninek)

A legújabb szerzemény (vásárolt) a kínai lilabogyó. Ősszel találkoztam vele, ill. vettem is egy csokrot belőle a piacon. Már akkor elvarázsolt, de nem tudta a néni se a nevét, hogy tudjam keresni. Most is csak véletlenül került elém a neten és természetesen meg is rendeltem. Amikor megérkezett, rögtön átültettem egy nagy cserépbe, mert még nincs meg a helye, nem tudom hová ültessem. Addig se nyomorogjon a kis cserépben, hiszen már a bimbóit is hozza. Remélem, hogy már bogyók is lesznek rajta őszre!
Azért ne maradjanak le az apró napi örömök se! Csak képek.....