66.......

...... éves lettem, szép szám!

...és bizony, vegyes gondolatok kavarognak ilyenkor, a születésnapom tájékán a fejemben.
Tudom, ez még nem kor! A fejemmel nem is érzem, csak a testem. Fejben fiatal vagyok! Mennék, csinálnám, de...... Erről inkább meg is feledkezem most!
Mégis megfordul a fejemben az elmúlás. Sorra veszem az elment szeretteimet, latolgatom hogy ők meddig éltek, és vajon nekem jut-e még annyi, vagy egyáltalán mennyi az az annyi..... egészségben vagy betegségben....
Anyukámnak már most egy évvel kevesebb adatott meg, pedig de szeretett élni, de szerette nézni az unokái cseperedését. Még az utolsó napokban is azt mondogatta "Ha meggyógyulok, majd meglátod hogy mennyit segítek neked!" Nem került rá sor! Olyan jól esik kisírni magamból! Csak 84 éves lenne most! Mennyire örült volna látni a kisebb unokája boldogságát is! Emlékszem, hogy mennyire készült a Csaba esküvőjére is....... és csak törnek elő az emlékek, és jó sírni, sírni, sírni...... pedig örömteli napjaim voltak és mégis. Ez a vers jutott eszembe, ez kavarog bennem.

Figyelj! – ha egyszer meghalok,
Elfújok néhány csillagot
Mint tortán a gyertyát
Hát csak ne sirassatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Némák legyetek, s szótlanok
Ha temettek, ne földeljetek
S szóval ne méltassatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Könnyek nélkül búcsúzzatok
Ha ismertetek, megértitek
Ha nem, minek hazudjatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Három edénybe rakjatok
Szétosztván az isteneim között:
Gyermekeimnek adjatok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Ők érteni fogják, mire gondolok
És ott adnak a szélnek engem
Ahol a leginkább boldogok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
Vidámak legyetek, s boldogok
Örvendjetek a tudásért, hogy
Én már jó helyen vagyok

Figyelj! – ha egyszer meghalok
És látsz egy fekete párducot
Smaragdszemében ott ragyog:
Valahol én is ott vagyok

Figyelj! – mert egyszer meghalok...
De most kellenek a szép napok
A törődés, a tiszta gondolat
Őszinte szeretet, társ-tudat.

Mert a szívem még – hallod?
Még eleven, még dobog,
Most kell, hogy szeress
Mert most még élek,
Most örülök a virágnak, ha kapok
most még... - figyelsz rám?
– Mert most még itt vagyok! (Forrás: Varga Ibolya Szelíden 51. old.)

 

....és most örülök a virágnak.... 

 

A kis betegem se adta fel, kivirágzott. Remélem, hogy meg is marad! 

Kár, hogy még nem találták fel az illatok átvitelét is, mert a citromvirág bódító illata belengi a környékét. ezt érezni kell!

 

Az utolsónak virágzó, betegeskedő rodi 

 

 

Indul a leander virágzása is, ők a legfürgébbek 

Kalapácscserje 

 

A féltve őrzött gyűszűvirág 

Megjelentek a szerelemvirág bimbói is. Olyan jó várni a virágzását! 

Cukkini- és uborkavirág 

Morzsika 

És most néhány új szerzemény!

 

És utoljára egy "Mákvirág"