Az utóbbi napok kánikulai időjárása eléggé megviselt bennünket, meg a növényeinket is. Régóta tervezgettem hogy virágzás után "kiszabadítom" az elnyomott rododendronokat, hogy levegőhöz jussanak, jobban tudjanak fejlődni.
Nehezen fogtam hozzá ehhez a munkához, mert a nagy szárazságban a mi agyagos talajunk olyan kemény, mintha az aszfaltot vágnánk fel. A nagy meleg ellenére csak hozzákezdtünk, megbirkóztunk vele. Korán reggel (inkább hajnalban)indult munka, hogy mire a nap fölénk ér, akkorra mi már az árnyékból szemléljük az új "telepítést". Persze nemcsak ennyiből állt a dolog, mert jó részüket nagyobb edénybe kellett átültetni, a már bevált keverékbe.
Az a tervem, hogy mind egy helyre kerüljenek a rododendronok, és talán most alakul már az arborétumom. 8vagy mégsem, mert a lombhullatókat még most sem süllyesztettem be, mert azokat jobban szemmel tudom így tartani, egyszerűbb a locsolásuk.
Ez a platz lesz betelepítve.
Jól látszik hogy honnan került kintebb a gönyörűséges fehérkém, és mennyivel kényelmesebb, tágasabb helye van itt. Meglepetésben is volt részem ahogy emeltem ki a régi gödörből. A tavalyi esős nyár hatására egyik ága legyökeresedett, amit aztán le is vágtam, és beültettem egy cserépbe és hűvös helyre tettem. Most aztán szurkolok neki, hogy meg is maradjon.
A fehérke "szaporulat" a kép bal alsó sarkában a tuja árnyékában igyekszik megerősödni, és mellette a betegecske bordó is. Sajnálnám, ha elhagyna engem.
Kicsit közelebbről a fák alja.... van még itt is besüllyeszteni való, de ahhoz majd ősszel a Fédrafát kell megszabadítani néhány lehajló ágától.
Nehezen fogtam hozzá ehhez a munkához, mert a nagy szárazságban a mi agyagos talajunk olyan kemény, mintha az aszfaltot vágnánk fel. A nagy meleg ellenére csak hozzákezdtünk, megbirkóztunk vele. Korán reggel (inkább hajnalban)indult munka, hogy mire a nap fölénk ér, akkorra mi már az árnyékból szemléljük az új "telepítést". Persze nemcsak ennyiből állt a dolog, mert jó részüket nagyobb edénybe kellett átültetni, a már bevált keverékbe.
Az a tervem, hogy mind egy helyre kerüljenek a rododendronok, és talán most alakul már az arborétumom. 8vagy mégsem, mert a lombhullatókat még most sem süllyesztettem be, mert azokat jobban szemmel tudom így tartani, egyszerűbb a locsolásuk.
Ez a platz lesz betelepítve.
Virágzás idején és most
Láthatóan kikívánkozott már mindkettő a tuja alól. A lila rodi (Catawbiense Gradiflorum) került a tuja bal oldalára, a rózsaszín azálea pedig jobbra a tuja előtt kapott helyet. Közben pedig hogy ne legyen nagyon egyhangú zöld az ágyás, muskátlik kerültek. ősszel pedig ide telepítem át a liliomokat is, hogy nyáron is virágozzon ez a rész is.
A túloldalra új lakók kerültek az azáleák közé . Abban már biztos vagyok, hogy nem marad egyedül ezen a részen a talajtakaró rózsa sem, szerzek hozzá társakat. A valóságban sokkal szebb a színe, imádnivaló.
A szépen megújult 'Csardas' leveleit már valami megdézsmálta.......
Megújulva és a jövő évi virágzás ígéretével
Nem maradhat ki ő sem, pedig nem sok reményt fűztem hozzá hogy életben marad.
Most pedig egy kis kerti mindenféle, amik a mindennapjaimat szebbé teszik:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése