2016. július 21., csütörtök

Begóniáim( képekben), a régi új szerelem

Hogy miért is régi és egyben új a szerelem?  A válasz (talán itt van rá):
http://kertelgetes.blogspot.hu/search/label/gumós%20begónia

Azt nem mondanám, hogy túlságosan jól indultak az idén a begóniagumóim! Lassan, nagyon lassan hajtottak ki és nem is olyan dúsan, mint tették azt előzőleg. Kicsit meg is ijedtem, hogy a kedvenc rózsaszínűm kipusztul, de aztán megemberelte magát. Igaz, ő kezdett el utolsónak virágozni (eddig kellett rá várni), de annál nagyobb volt az örömem. A nyáron megint megpróbálom szaporítani, hátha most nagyobb sikerrel járok vele.

Ők ketten verhetetlenek! Őket kaptam a férjemtől egyik születés-névnapomra. (egy hét van a kettő között)
Ezek közül is a rózsaszín a "lustább".
Olyan sokszor elgondolkodtam, csodálkoztam már ezen, hogy miért van ez. Egyforma földbe ültetem őket, egyformán locsolom, egyformán szeretem.... lehet hogy ők nem szeretnek  engem egyformán.....

 
És most kezdődik a nagy fogadalom megszegése! Hiába volt minden elhatározás, hogy "Isten bizony" egyetlen cserép virágot nem veszek ezután, mert már a meglévőkkel sem bírok.... és ekkor jöttek a begóniák egyre többször haza velem a piacról. gyenge voltam, nem tudtam ellenállni, mert még ilyen színűm sincs, meg ilyen se, meg eztán nagyon megéri.... Szépen megszaporodtak. 
Van rá magyarázat is, hogy miért. Nem nehéz őket a teleltetőbe cipelni, nincs velük egész télen gond, szépek is, hálásak is, meg különben is ők az új szerelem. 
Hát, nem szépségesek?! A piros minden árnyalata van már. (Még egy bordóra vágyom, de azt sehol sem találtam) Van álló, van csüngő, van nagy virágú, van kis virágú, van nagy levelű, van bordós levelű, van szabadföldi aprócska....

Az idei első szerzemény ez a kis sárga volt. Mindenért ő a hibás, mert olyan rohamosan fejlődött, olyan csodaszép lett, hogy utána muszáj volt még venni többfélét is. Ilyen volt, ilyen lett!
 
Egy kis részük a lépcsőn sorakozik 



Valami csodálatos a színe, amit a kép nem tud igazán visszaadni
 
Ők ketten az apró virágúak, ők nem gumósak (Nem vettem, nőnapra kaptam őket)

 
Ő a bordó levelű szépség!
 
Ő a nagylevelű fajta, ő sem gumós.... most barátkozunk egymással.
 
Itt pedig az aprócska virágú szabadföldiek jönnek. Nagyon szeretem őket! 
 
Ráadásként egy szobai begónia. Imádom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése