Nyár végi reggel

Ezt az aranyos kis verset Andika találta, és osztotta meg velem. Rögtön beleszerettem, mert annyira az én gondolataim, érzéseim vannak benne, mintha én írtam volna.
Már napok óta érzem, mondom, hogy ez már az ősz, különösen reggelente. Hiába süt a nap ezerrel, nyitva vannak az ablakok, már nem kell bezárni őket, sőt..... Jól esik a kintről jövő meleg, nem forrósodnak fel a falak. Ma is ebéd után kifeküdtünk egy kicsit a függőágyba pihenni, de nem volt az árnyékban melegünk.
Őszies hangulatunk lett!
A sok esőtől nagyon szép zöld a fű a kertben, nem is emlékszem rá, hogy mikor volt ilyen dús, üde nálunk augusztusban. Tetszik nekem ez a kellemes meleg, nem kell elbújni a hőség elől és tényleg készíthetjük elő a kertet a tavaszi virágzásra. Nem lesz minden piros, mint a versben. A sok mindenféle színű tulipánokhoz most még fogok vásárolni, mert az újonnan telepített rózsakertbe még kellenek, hiányoznak. Alig várom, hogy az áruházak polcain megjelenjenek az őszi ültetésű hagymák! Addig is Fédrával ültetünk mást!

SÍK SÁNDOR: NYÁR VÉGI REGGEL

Aranyporos nyár végi reggel,
Gyomlálsz a kertben szorgalmas kezekkel.
Pedig a nyár
Lassan lejár.
A kardliliom kardja hegye sárgul,
Hull a szirom az öntözött virágrul;
Lassan elkezdi csomagolni már
Zöld poggyászát a fák alatt a nyár.

Nyár, szép arany nyár, jó meleg,
Engedd, hogy szépen kérjelek,
Csak egy nagyon-nagyon picit
Lassítsd lehelet lépteid,
Hadd hallgassuk még egy picinykét
A vadgalambot, meg a cinkét.
Hadd ültetünk még egy nehány
Margarétát meg tulipánt.

Hadd legyen még egy csepp nyarunk,
Gyomlálni kócos udvarunk,
Fáradt szívünkbe gyűjteni,
Ami a nyárban isteni.
Hogy ködöt, esőt megelőzve
Suhannánk át a sárga őszbe,
A sárga csendbe,
Magunk körül piros tavaszt teremtve.

Meglátszik rajtuk a nyárvége minden kínja-baja 

 

Az utolsó kardvirágok 

"Sárgul már a fügefa levele, sej, hideg akar lenni...."

És még ők is átültetésre, rendezésre várnak! 

Kiástuk őket a földből, mert sárgultak a leveleik. Megint meggyőződhettünk róla, hogy kevés csapadékot kapnak a fenyők alatt. Új helyet kell nekik keresni....... Soha nincs ennek vége!