Riadh Palms (újra) 10.11-18.

Kicsit hosszú lesz és bizonyos szempontból részletes is ez a bejegyzés, aminek az oka egy kis lustaság is, két legyet szeretnék egy csapásra.... Egyik tunéziai csoportban osztom majd meg, ott pedig a szállodáról szóló véleményekre kíváncsiak. Ezért fog olyan is belekerülni, amit különben nem írtam volna le.
Egész nyáron Tunéziába készültünk, tervezgettünk a sógornőmmel, de úgy tűnt hogy nem lesz belőle semmi. Sajnos ő végül nem tudott jönni velünk, pedig igen szerettem volna megmutatni neki az én imádott Tunéziámat. Nem adtuk fel, jövőre nem leszek vele ilyen engedékeny!
Teljesen lemondtam már róla, de a sors úgy hozta, hogy szerdán reggel mégiscsak lefoglaltuk az utazást és maradt 2 napunk a készülődésre. Ez nálunk nem okoz gondot máskor, de a transzfert már nem tudtuk elintézni az idő rövidsége, túltelítettség miatt. Így szegény Csabának kellett kétszer megjárni a reptérig az utat.
Ez volt a 14. tunéziai utunk, de eddig még soha nem mentünk vissza kétszer ugyanabba a szállodába. 14 szállodában jártunk (Igaz a Safában csak egy éjszakát  töltöttünk, de még az is sok volt. Szerencsére azóta az iroda kivette a kínálatából!), így van összehasonlítási alapunk. Itt 2015-ben üdültünk a merénylet után. https://kertelgetes.blogspot.com/search/label/Riadh%20Palms  Most, hogy olvasom a régi bejegyzést, mosolygok itt magamban. Milyen érdekes, hogy a hétnek ugyanazon a napján határoztunk, ugyanazon a napon indultunk, hogy abban az évben ugyanígy Egyiptom után mentünk a Riadh Palmsba, annyi különbséggel, hogy most egy jól sikerült egyiptomi út után vagyunk. Aztán szinte bemásolhatnám ide az akkori tapasztalatok és a fotók nagy részét.
Kicsit féltem ettől az utazástól, mert elég sok negatív véleményt olvastam a szállodáról, meg a késésekkel teletűzdelt repülésről is. Úgy tűnik, hogy szerencsénk volt ezzel is, mert pontosan indultunk, sima repülőút, transzfer után érkeztünk meg a szállodába. Nem is tudom pontosan, hogy mikor értünk oda, de kb.éjszaka 2-3 óra között. Megkaptuk a karszalagot és elküldtek bennünket a kis étterembe, ahol volt még vacsora is. Rögtön az érkezéskor kérték az üdülőhelyi díjat, kettőnknek 15 euró volt. Még itthon tengerre néző szobát foglaltunk, meg is kaptuk a 356-os szobát, ami tengerre  nézett ugyan, de nem mondhatnám hogy nagyon tetszett a kilátás miatt, ezért cserét kértünk. Persze az éjszakás nem tud cserélni, majd csak másnap délben lehetett. Nem volt egyszerű menet!

Az első szobánk és kilátás az erkélyéről. Nem éppen ilyenről álmodtam! Kicsi napkelte, mert elaludtuk az elejét, meg takarta is az új épületszárny.

Ez a szint még nincs felújítva, régi bútorok voltak, hűtő nem volt..... az ágy itt is kiváló volt.

Az új szobánk, ahol széf, hűtő, hajszárító és új bútorok vannak, a folyosót nem (koszos) szőnyegpadló borítja, hanem járólapos. És akkor most jöhetne a negatív kritika, ha azért mentünk volna, hogy a hibákat keressük. Megláttuk, megtapasztaltuk, de nem foglalkoztunk vele. Pl.: az ajtókat csak becsapva lehet rendesen bezárni (nemcsak a miénket), a fürdőkád olyan gyenge lemezből van, hogy mikor beleálltam recsegett alattam, a falon a csempe borzalmas módon volt felrakva, fugázva, a hajszárító időnként meggondolta magát és leállt.... volt még több is, de ez minket nem zavart. A széfért kauciót kellett fizetni, mikor leadtuk a kulcsot, akkor visszakaptuk a 20 dinárt.

Kilátás az erkélyünkről

Reggelizés ilyen környezetben..... el tudnám viselni gyakrabban!

A reggeli gépi italok is kellő töménységűek voltak. Lehetett 3 dinárért frissen facsart narancslevet is vásárolni reggelinél

Az első szomjoltás a parton

A parti bárban két nagyon kedves lány volt, akik rögtön megjegyezték, hogy mit szeretünk inni, és már amikor megláttak bennünket, messziről mosolyogtak és töltötték is a poharunkat. Itt is és minden bárban, étteremben palackos üdítő volt többféle is, ami soha nem fogyott ki és pont jó hőmérsékletű volt. Ügyesen, gyorsan szolgáltak ki, csak a sörös ablaknál volt néha sor. Itt csak szendvicseket készítettek délelőttönként, ebéd már csak a benti étteremben volt így utószezonban. 

 A szálloda nagy hiányosságának tartom, hogy még mindig nincs strandtörölközőjük. Tudtuk és vittünk is magunkkal, de csupán egy napig használtuk, mert rögtön csupa homok lett. Nagyon sokan használták ezeket a vászon alkalmatosságokat, amit a parton folyamatosan árultak. Szemben a kis fixáras boltban féláron tudtam megvenni. Innentől a matracra csak ezt használtuk, a törölközőnkre meg alig volt szükség, mert rögtön megszáradtunk. A papírt és a gumit csak azért dobtam a homokba, hogy érzékeltessem a homok csodálatos színét.

A homokot minden reggelre így gereblyézték el, mindig szép tisztán várt bennünket a part.

Ez a kristálytiszta víz és ezek a hullámok! Imádom!

 

Ez a varázslatos kékség lent és fent....

 

... és ez a hang! Csak imádni lehet!

 Szerdán a reggeli partra induláskor megálltunk egy kicsit fotózni az épület alsó szintjén (Itt voltak az esti programok). Sütött a nap és akkor nagy cseppekben elkezdett esni az eső. Nem tartott tovább 5-10 percnél, csak olyan kis átfutó zápor féleség volt. Ennyi "rossz" időnk volt a 7 nap alatt.

Érdekes módon nem lehetett észre se venni, hogy a szálloda tele volt, mert ezen a hatalmas parton és a szépen parkosított óriási kertben nagyon jól eloszlott a tömeg. Csak vacsoránál tűnt fel, hogy mennyien vagyunk. akkor volt egy kis sorakozás, de ezt is ki lehetett kerülni, ha később mentünk. nem volt jelentősége, mert mindig volt minden, rögtön pótolták, az asztalok tiszták voltak, ha kellett terítőt cseréltek kérés nélkül, az italokat igyekeztek gyorsan kihozni, de a türelmetlenebbek el is mehettek maguknak hozni. Ezek a pincérek annyit rohantak, dolgoztak egy-egy étkezés alkalmával, mégis mindig mosolyogtak, kedvesek voltak. Nem hajtottak a borravalóra, de ha kaptak, akkor nagyon hálásak voltak érte. Minden elismerésem az övéké.

Az ebédek és vacsorák valóban egyhangúnak tűnnek egy hét alatt, mert szinte minden alkalommal szinte ugyanúgy készítették el a csirkét vagy marhapörköltet, csak kevéske eltérés volt. Persze ez relatív, hisz úgysem esszük végig minden étkezésnél az étlapot! Hal is volt minden alkalommal, de nem volt belőle nagy választék. A tunéziai pultnál gyakran volt birkahús, a tésztás pultnál kívánságra készítették el, a gyerekeknél rántott csirkefalatok, pirított burgonya. köretekből, süteményekből nagyon sokféle volt mindig. A gyümölcsöknél hiányoltam a választékot. Minden étkezésnél szilva és sárgadinnye, gránátalma volt, reggelinél datolya egyszer adtak csak szőlőt, az elején még narancs is volt. Mindent sózni kellet, csak a tunéziai ételek voltak ízletesek. Nagyon szeretem a lecsójukat, de ezzel sem kényeztettek el, talán kétszer volt a tunéziai pulton. A grillnél nagyon finom kolbászkákat, fasírtszerű húst, csirkét sütöttek. Volt tunéziai est, kétszer gyertyafényes vacsora. Nekünk a kínálat nagyon megfelelt. Aki itt éhen maradt, vagy panaszkodott, az meg is érdemli. Soha nem kellett várni se evőeszközre, se tiszta edényekre, pedig jócskán tele volt minden vacsoránál az étterem. És akkor egy vacsora képei:

Az animátorok nyüzsögtek, szervezték a programokat, de minket ez a része nem érdekelt, ezért az esti programokról nem tudok véleményt mondani. Ettől függetlenül mindig kedvesen mosolyogtak, szóltak hozzánk, de nem voltak erőszakosak.

A zsákmány (Még a fixárasban is lehet alkudni)

Mivel utolsó nap váratlanul visszakaptuk a széfért a kauciót, el kellett költeni feltétlenül! És, hát Tunéziához hozzátartozik mindig egy óra is.

Csak a kendő tartja magát változatlanul még! A régi és az új!Elköszönés a tengertől, a parttól, a régi ismerőstől... jó lenne 4 év múlva újra itt lenni!
A férjem találta ki, hogy készítsünk vele egy fotót és a régit mutassuk meg neki, hagy lepődjön meg. Olyan boldogan mutogatta mindenkinek a régit. Sikerült neki örömet szerezni az utolsó napon.
Ha jövőre is visszatérhetünk Tunéziába, akkor csakis ide fogunk menni. Remélem, hogy nem ez volt az utolsó tunéziai utunk, mert még adós vagyok egy ideutazással Piroskának! Több ország tengerpartján jártunk már, de egyik se vonz ennyire vissza.
Igyekeztem mindenre kitérni, ami fontos egy utazó számára, de szívesen válaszolok mindenre, amit esetleg kihagytam.

Azért ez sem maradhat ki! utolsó napon, mikor a transzferre várakoztunk.

És enélkül se lenne az igazi!