Megint egy elgondolkodtató poszt a fb-ról:
Mit tettél, ember.
Az elég sem volt elég. Még több kellett, még nagyobb, még gyorsabb, még magasabb, még drágább, még szebb, még hamisabb, még több, még több, még több…
A repülőid eltakarták az egemet, a hajóid eltakarták a tengeremet, vonataid a földemet, felhőkarcolóid a hegyeimet, felhalmozott árucikkeid a tükörképedet, fesztiváljaid zajától nem hallottad a madarakat, nem hallottál engem…nem hallottad magadat.
Ember…mit tettél.
Rohantál, hogy még több országot láss. Nem volt elég egy utazás, nem volt elég száz utazás, hajszoltad a menekülést, a helykeresést, és észre sem vetted az otthont…magadban. Nem volt jó az erkély, az udvar, az erdő, a közeli domb, nem érdekelt a patakpart a házad mellett, mentél, csak mentél, mert azt hitted, menned kellett.
Ember…nem értetted.
Nem értetted, hogy miért lángol a tüdőm, hogy miért olvad a jegem, hogy miért nyelnek el városokat a rengéseim. Nem értetted, miért torpansz meg miért, miért nem jön az újabb siker, miért egyre küzdelmesebb akár csak egy lépést is tenni meg. Nem értetted, mit jelent megállni, mit jelent hátrálni, mit jelent hálát adni. Nem értetted, hogy segítséget, hogy szünetet, hogy figyelmet kérek. Nem értetted, mit jelent rajtam élned.
Ember…vedd észre!
Vedd észre végre a lényeget! Állítsd le kicsit végre az életed! Hagyd az autót, a repülőt, hagyd a bulit, a melleted ülőt, vedd észre a hangodat, a fiadat, a lányodat, vedd észre a napsütést, a szelet, a friss levegőt, az erdőt, fejed fölött a tetőt, vedd észre, hogy jól is használhatod az erőd! Vedd észre a néptelen utcákat, az üres tereket, a máskor mindig oly zsúfolt épületeket. Lásd a világodat, amit építettél! A tiéd! Csak egy kicsit túlsiettél. Halld meg a tenger imáját, a madarak lármáját, a tapsot az erkélyen, az istent a szívedben. Lásd végre a nagyobb képet, vedd észre, hogy ahogy volt, az…az nem élet. Vedd észre, hogy most a te tüdőd lángol, hogy most te vagy a jegesmedve mindentől távol, vedd észre, hogy te vagy most beteg, mert nekem gyógyulnom kell, hogy továbbvihesselek.
Mostanában akadtam rá a blogodra és szeretnék gratulálni hozzá.Visszamentem az években és nagyon sok bejegyzést elolvastam .Ebben a vírusos világban nagyon jó volt egy kicsit kikapcsolódni.Elsősorban nagyon szép családod van, gyönyörűséges unokád akinek még a neve is különleges és szép.Aztán a kerted a különleges gyümölcseid és a virágok meg a virágkötészet a sok szép fotó,azt vettem észre hogy éjfél van.Magamról annyit hogy én ajánlottam a török sorozatot. Mi is nyugdíjasok vagyunk a férjemmel ketten élünk egy kisvárosban kertes házban. Két fiúnk van 46 és 36 évesek,ők már külön élnek.Kívánok az egész családodnak nagyon jó egészséget és még nagyon sok boldog nyugdíjas éveket Erzsébet
VálaszTörlésJó érzés ilyen kellemes meglepetésre ébredni! Köszönöm szépen a bókot! Örülök, ha tetszett és kellemes kikapcsolódást jelentett ebben az embert próbáló időkben, és hogy még arra is időt szántál hogy ezt megírd nekem..
VálaszTörlésÉn is így vagyok vele, ha ráakadok egy nekem tetsző blogra, akkor úgy bele tudok feledkezni, észre sem veszem az idő múlását.
A mi fiaink 47 és 34 évesek, majdnem egyidősek a tieitekkel. A drága kicsi unokánk pedig megszépítik öreg napjainkat. Igaz, most őt is csak a technika segítségével láthatjuk. Alig várom már, hogy vége legyen ennek az időszaknak, hogy magamhoz ölelhessem a szeretteimet. Nagyon hiányzik az ölelésük!
Kellemes hétvégét és jó egészséget kívánok nektek!