Kertelgetés

 

Lezártunk egy évet, amit nagy örömmel hagyunk magunk mögött a sok rossz élmény miatt. Ugyanakkor hálával gondolok vissza, mert nem vett el senkit közülünk, megtanított bennünket a sok természetesnek vett dolog értékelésére, az együtt töltött idő értékelésére, a kapcsolataink fontosságára....sok olyan dolgot is kaptunk tőle amit eddig nem tudtunk kellően értékelni.

Nem vagyunk nagy bulizós család, de nagyon hiányoznak azok a meghitt együttlétek, amikor minden félelem nélkül magunkhoz ölelhetjük szeretteinket. Istenem, de hiányoznak ezek az ölelések! Nagyon hiányoznak az ünnepi, családi összejövetelek! Hiába gondoskodnak rólunk, nem engednek bennünket vásárolni se, csak meghozzák a kért árucikkeket, lerakják a teraszon arcukon maszkkal, és mi meg bambán bámuljuk őket, szinte mozdulni se tudunk, közben reszketünk a félelemtől, hogy nehogy bajuk essen, mert nekik menni kell, őket várja a munka, a kötelesség, az örökös veszély, hogy megfertőződhetnek. Már nem magunkat féltjük (Minket csak ők féltenek), hanem őket. Mi már éltünk, már megadta a sors, hogy nyugdíjasok is lehettünk. Mi már csak értük aggódunk. Hiába beszélgetünk minden nap velük, látjuk őket a képernyőn, de..... 😭😭😭😭😭😭😭😭😭

A karácsonyunk is így telt, csak kettecskén ültünk a nagy asztálnál, ahol máskor már alig férünk el. Nem voltunk éppen nagyon vidámak!

Most itt állunk az új év kapujában, teli reménnyel, hogy majd jön a változás, eltűnik ez a fránya vírus és visszakapjuk a megszokott életünket. Itt állunk új lehetőségek, új álmok, új vágyak, új utak előtt (Remélhetőleg!).... Csak előre..... Hisszük, hogy jobb lesz! 💗💗💗 Ámen!

Ez pedig legyen éves útravaló:

Aranyosi Ervin: Kívánságom az új évre!

Azt kívánom neked, élvezd ezt az évet,
– halmozzon el jóval, széppel ez az élet!
Teremtsd a világod, s nem kell félned tőle!
Bízzál Önmagadban, s higgyél a jövőbe’.
Mosolyodat szórd szét, szerte a világban!
Viszonzásra leljél. Higgyél fűben, fában!
Állatokra gondolj, nagy-nagy szeretettel,
– okkal lett gazdájuk egykoron az ember.

Vigyázz Földanyánkra, óvd a természetet!
– Úgy kínálhat jövőt, s annyi szépet neked.
Bízz az emberekben, javuljon a sorsod,
a változás magját, lelked mélyén hordod!
Minden bajod oka belső, lelki válság,
s ne hidd, hogy az öröm, különös kiváltság.
Mikor jót teremtesz, hitet, emberséget,
Istened megsegít, mert támogat téged.

Újabb évet kezdünk – új magot kell vetned,
szíved érzéseit kell mindig követned!
Nehogy más mondja meg, mi neked a fontos,
mert ugyanúgy birka, minden főkolompos -
csak Ő elfogadja a Júdás fizetséget,
ami igaz lelket eltaszít, megéget.
Engedd, hogy utadon a szíved vezessen,
s engedd meg szívednek, hogy mindenkit szeressen!

Csak a szeretet az, – egyszer tán belátod,
ami jobbá tehet egy elvadult világot.
Legyen minden nap az első gondolatod,
hogy kedves mosolyod másoknak od’adod,
s úgy szereted magad, ahogy mástól várod, 

s hidd az álmaidat idén megtalálod.

Mert tudd, -a szeretet,- a teremtés titka,

szabad madárrá válsz, nem gátol kalitka.

Aki másképp hiszi, az szerintem téved!

Teremts szeretettel, legyen boldog éved!