Január, február, itt a nyár! - így szól a mondás. Hát a nyár még messze van, azt hiszem a tavasz is, de néhány napra megörvendeztetett bennünket egy kis előzetessel az időjárás. A borús, ködös időt hétfőn reggelre elzavarta a szélvihar, aminek kicsit örülni kellett volna. Csak ez a rusnya fejfájás ne járna vele (Lassan már rendszerré válik😏), meg az az ittfájottfájmindenholfáj érzés. Ezen a napon csak az ablakon keresztül élveztem, meg a nagyon alapos többszöri minden ajtó, ablak sarkig kitárásával. Kedden aztán alább hagyott kicsit a rettenetes szél. Ki is merészkedtem a kert végéig a komposztos vödörrel. De jól tettem!
Be lehetett volna menni ilyen csodás időben? Jól bebugyoláltam a fejem, és kerestem egy kis szélvédett helyet, ahol munkálkodhatok kicsit. Nem volt nehéz találni, mármint munkát!
Egy nagyon nem szeretem munkával kezdtem, a borbolyát vágtam vissza rendesen. Nagyon kedvelem (őt is), csak ne lenne ilyen tüskés a drágám!
Úgy belejöttem a metszegetésbe, hogy nem volt kedvem bejönni. A kúszófenyő úgy ráborult már a járdára, hogy alig lehetett mellette eközlekedni. Itt is csattogtattam kicsit az ollómat. Van még rajtuk igazgatni való, de azzal még várok kicsit.
Most van a nap lemenőben.... Tüzet éppen nem rakott a felhőben, de csodaszép volt, amit a fotó nem ad vissza.
Kellemesen elfáradva, feltöltődve jöttem be. Még lehetett volna tovább is maradni, ha bírta volna a derekam.
Ma már szélcsendes, de megint borús idő volt 10 fok körüli hőmérséklettel. Úgy nézett ki, hogy bármelyik percben eshet. Hiányzott a napsütés!
Ennek azért nem tudok örülni, még nagyon korai!
A mai munka egy kis ásás volt, tényleg csak egy lepedőnyi. Jelenleg ez a kert legnaposabb része, innen vágattunk ki 2 nagy szilvafát. Most ide egy kis veteményest tervezek. A többi hely már nagyon árnyékos.
Az én téltemetőim még nagyon lusták. Tavaly ilyenkor már virágoztak javában. Sajnos még nem temetik a telet, pedig ilyen idővel már kiegyeznék tavaszig.
Nagyon későn ültettem el ősszel az áttelelő borsót, nem sok reményem volt hozzá, hogy egyáltalán ki fog-e kelni.
Nem véletlenül szerettem beléjük!
Egy nagyon nem szeretem munkával kezdtem, a borbolyát vágtam vissza rendesen. Nagyon kedvelem (őt is), csak ne lenne ilyen tüskés a drágám!
Jó ez a kert, mindig megmozgatja az ember fantáziáját, cselekvésre sarkallja☺️ a napsütés mindig kicsábít engem is, aztán már tervezek, ültetek gondolatban, de most még nagyon sáros, a világon semmit nem lehet csinálni. Igazából még ráérek úgyis vele☺️
VálaszTörlésRáérünk, ráérnénk, de a vérünkben van a kertelgetés. Nagy áldás a kert Orsikám! Nem is tudom, hogy mit csinálnék a négy fal közé bezártan. Ilyenkor már én is tervezek, áttervezek, ha az időjárás olyan, akkor kint bóklászom a kertben. Mennyi mindent kellene átalakítanom rajta, ha bírnám! Mennyivel másabban alakítanám, ha kicsit fiatalabb, fürgébb lennék! Már így marad!
VálaszTörlésTegnapelőtt megrendeltem a magokat, most majd azt várom, azt rendezgetem, hogy mit, mikor, hová ültessem. Kicsit meglendült a fantáziám a rendeléskor.