Előre elterveztük hogy Demjénben kezdjük a napot, azt a fürdőt már ismerjük, tudtuk hogy mire számíthatunk. A nap elég rosszul indult, esett az eső, mint kb. egy hónapja állandóan, szinte szünet nélkül. Sebaj, - gondoltuk - a fürdőben úgyis vizesek leszünk! Nem sokan voltunk akik így gondolkodtak, mert összesen nem voltunk húsznál többen. Mi ettől függetlenül jól éreztük magunkat, jól megáztattuk fájó tagjainkat.
Délután aztán elindultunk a végcél, Feldebrő Fenyves Központ felé. Egész úton gyönyörködtem a szép tájban, és végig arról beszélgettünk hogy milyen csodálatos helyen élünk, mennyire jól választottak őseink hazát.....
Elhaladtunk az egerszalóki termálfürdő mellett is, ahová egy nagy szállodát építettek, és véletlenül éppen az ő területükön maradt a különleges forrásmészkő domb is. A gyógyfürdő mellette külön látogatható, de az csak egy kicsi, jelentéktelen, zsúfolt valami. A szálloda fürdőrészlege csodás, évekkel ezelőtt láttuk, mikor megnyílt. Nahát, ennek a belépődíját nem a mi pénztárcánkhoz szabták!
Egerszalóki gyógyfürdő
Mikor beértünk a település központjába a templomhoz, az éppen nyitva volt és ezért meg is álltunk, hogy megnézzük ezt a műemlék templomot. Bent nem engedték hogy fotózzunk (Képeslapokat lehetett vásárolni a helyszínen), ezért is teszem fel ide ezt a linket, mert itt minden szépen le van írva a templom történetéről és nagyon sok jó fotó is található az oldalon róla.http://hu.wikipedia.org/wiki/Feldebrői_római_katolikus_templom
Innen már csak egy rövidke út volt a szállodáig. A szobánk a kúria épületében stílusosan a barna szobában (Hol is lehetett volna máshol?) volt. Nagyon kellemes, szép tiszta, ízlésesen berendezett szobában laktunk.
Itt is látszik hogy mennyire a természet közepén van a szálloda
Ki se pakoltunk, rögtön indultunk felfedezni a kertet, a környezetet. Hatalmas hársfák ontották illatukat, és mindenfelé szebbnél szebb rózsák virítottak. A fenyőerdő a benne vezető meditációs úttal, pihenő padjaival aztán igazán elvarázsoltak. Nagyon jót sétáltunk benne! Közben rácsodáltunk a természet szépségére, a buja zöld lombsátorra, a fák alatt növő rengeteg gombára, és közben a madár kórus énekétől kísérve olvasgattuk a táblákra írtakat.
Kúria bejárata elölről
Bejárat a kert felől a szalonba
Szalon részlet
Medencetér
Étterem
Meditációs út
Séta közben aki elfárad leülhet meditálni a kispadokra vagy csak hallgatni az erdő csendjét, a madarak énekét
Mintha az idő is kedvünkben szeretett volna járni, esőszünetet tartott. Nem akartunk már fürödni, se konditerembe menni, se szaunázni, így egy hirtelen jött ötlettől vezérelve autóba ültünk és elmentünk megnézni a kisnánai várat.
A kőtárat befedték, ami nagyon ront az összképen. Borzalmas, nem a tájba illő látvány!
A toronyteraszra nem bírtam felmenni csak félig, onnan készültek ezek a fotók. Ez sem volt akármilyen mutatvány a meredek külső falépcsőn, a tériszonyról nem is beszélve. Örülök, hogy erőt vettem magamon, mert csodás környezetben fekszik a vár!
Itt találták a legnagyobb opált
A várral szemben egy nagyon csalogató kis fagyizó volt, nem lehetett kihagyni, hogy ne kóstoljuk meg a fagyijukat, márcsak a rózsák alatti üldögélés miatt is megérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése