Anyák napjára....

Az én drágáim, akik tegnap köszöntöttek fel ezalkalomból. Olyan jó érzés, hogy nemcsak ezen az egy napon vagyunk együtt, hanem rendszeresen jönnek, minden este hívnak..... Köszönöm nektek Drágáim, azt hogy vagytok, és azt hogy ilyenek vagytok! Nagyapátok mindig azt mondogatta, hogy majd azt kapjátok vissza, amit adtok. Kívánom, hogy igaz legyen!
A legszebb ünnep a világon, az anyák napja! Annyi író, költő próbálta már leírni, kifejezni, hogy mit is jelent igazából ez a szó, de egy sem tudja visszaadni az igazi jelentését még a nagyon szép, sok szinonimát használó magyar nyelvben sem. Boldog az az ember, akinek még van kinek mondani ezt a szépséges szót, ÉDESANYÁM. Sajnos nekem már nincs! Már csak a temetőbe mehetek, ott sírhatom el a bánatom újra, meg újra. Oda vihetem már csak egyik kedves virágát is, a pünkösdi rózsát. Vajon láthatja-e?!

Pásztorné Antal Magdolna

Egy gondolat, anyák napjára

Az anya biztonság, a sötét éjszakában,
Tiszta szeretet és jóság, minden szavában.
Még csak szólnod sem kell, Ő akkor is megérti,
Veled örül, ha boldog vagy, más nem kell néki.

Elengedi kezed, ha már egyedül döntenél,
Hozzá bújhatsz, ha tőle vigasztalást szeretnél.
Egy anyának gyermeke minden gondolata,
Bármilyen is vagy, soha meg nem tagadna.

Úgy szeretném, ha tudná, mit érzek iránta!
Mily egyedül vagyok, nélküle e világba……
„Édesanyám szeretlek” néki úgy mondanám….
De nekem már, nincsen….. nincsen édesanyám!