A három leandert egyszerre vettem meg nagy válogatások után. Elsőnek a 25-ös (Marie Gambetta) mutatta meg magát. Utána következett a 23-as, márcsak a 40-esre várok.
Ő a 23-as
Itt pedig a jobb oldalon lévő
A várakozás
És íme a szépség!
A nagy várakozás után a rácsodálkozás következett. A jelző kártyán lévő kép alapján nem számítottam ilyen kecses szépségre. Nem tudtam betelni a látványával. Rögtön el kezdtem keresni, hogy ki is lehet ő. Még segítséggel se tudtam megállapítani. Volt aki úgy látta, hogy a Provance-ra hasonlít, nekem még a Mrs. Roeding-hez és a Ville de Carpentras-hoz is hasonlatos. Nagy vizsgálódáshoz nem nagyon volt időm, mert csupán 3 napig örülhettem a virágnak, mert az esőben leesett az egyszem virág is róla. Jobban megnézegettem hogy miért történhetett, és akkor láttam a virágon, mintha valamilyen rágásnyom lenne rajta. Persze, a növényen magán nem találtam semmilyen kártevőt. Hála az égnek!
Most várom a többi bimbó kinyílását, mert igencsak szépnek találtam. Elég lustácskák, hosszú ideig készülnek, hogy megmutassák magukat.
Egy gondom azért van vele, de ez nem a szépségére vonatkozik. Gyengének látom a szárat egy nagyobbacska virágbuga megtartására, és egy szép formás növény kialakítására. Meg kellene metszeni, hogy egy kicsit tömörebb legyen és talán erősebb is lenne majd. Az eszem tudja, de a szívem nem engedi hogy megcsonkítsam most. Talán majd a nyár végén, amikor kigyönyörködtem magam benne. Ezen azért még gondolkodnom kell, hogy hogyan is lenne helyesebb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése