Ugye milyen csodaszép? Nem jutottam ám könnyen hozzá! Hosszú ideig vágyakoztam egy sárga leanderre, amíg ez a szépség hozzám került. Jól megvárakoztatott!
A tavasszal egyik nagy áruház kertészetében találtam rá másik két társával együtt. Akkor kaptak árut, így volt miben válogatnom. Nehezen tudtam eldönteni, hogy melyik 3 jöjjön haza velem. Sokáig rakosgattam őket, minden szempontból megvizsgáltam mindegyiket, aztán a "kiesetteket" fájó szívvel visszatettem a helyükre. A képen, ami mellette volt, csak egy szám (25) jelezte hogy ki is lehet ő, de név nem volt rajta. Amíg nem nyílott ki, még keresni se tudtam a nevét. Ő hozta az összes leanderem közül az első virágot, igyekszik minden téren első lenni mindegyik közül.
Nagy izgalommal vártam, hogy milyen is lesz. Ő volt a legfejlettebb hármuk közül, már a bimbói is látszottak szépen "új korában" is, de egy örökkévalóságnak tűnt amíg kibontotta a szirmait. Mondanom sem kell, hogy milyen öröm volt meglátni teljes szépségében az első virágocskáját. Ennél szebbet el sem tudtam képzelni, mert a kép alapján másra számítottam. Vannak még meglepetések!
Az első bátortalan virágocska után aztán jöttek a még szebb és nagyobb virágok. Van olyan közöttük, amelyiknek az átmérője megközelíti a 8 cm-t is. Persze hogy rögtön keresni kezdtem a nevét is, segítséget kértem hozzá a leanderes topikban. Ő a Marie Gambetta!
És íme most, teljes virágpompájában! Nem is tettem ki a többiek közé, hanem a terasz sarkában találtam neki helyet, hogy az eső ne tudja tönkretenni a virágait. Messzire világít egyre szebb, tömörebb,vidámságot sugárzó virágbugája. Biztatóan hozza az új hajtásokat, bugákat. Igyekszem nagyon vigyázni rá, hogy még nagyon sokáig sugározzon a szépsége, vidámságot hozva az udvarra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése