Séta eső után a kertben

Végre mi is elmondhatjuk, hogy megázott a föld, nem kell locsolni. Persze azért abban nem vagyok biztos, hogy a gyümölcsfák gyökeréig lehatolt, de reménykedem, mert a remény hal meg utoljára. Erről jut eszembe a minapi reményhal! Ezt beírom ide is, mert nagyon tetszik. "Elöl megy a cápa, utána a rája a reményhal meg utoljára."
Imádok eső után kisétálni a kertbe, megszemlélni a növények örömteli fürdőzését. Most is így történt.
Először kukkantsunk ki az ablakon!

Indulhat a séta! Kezdjük a kaputól! Lassan elvirít a futórózsa is, nagyon peregnek a szirmai.

 

A lugas alatti menedék

A hátsó kijáratnál megbújva 

Én is itt vagyok! 

Neta-féle cseppecskevirág 

Gesztenyefa alatt 

Kicsit csapzottan, sárosan 

Kicsi hársfa a gesztenye árnyékában 

Talán belőlem is lesz valami! (datolyaszilva)

Vilmos körte 

Körtefa alatt megbújva 

Paradicsomok megfürödve

 

Hízik a borsó kedvére 

Mákvirág kálákkal 

 

Forduljunk vissza! 

És újra a kapunál a nyári orgonáknál!