Borsószüret

Régen vártam már erre a napra, mert nagyon ígéretesnek tűnt az idei első borsótermésünk. Igen, múlt időben! Csak tűnt, mert jóval elmaradt a várt mennyiségtől. Hogy miért? Hát a rettentő szárazság miatt. Nem is tudom az idejét, hogy mikor ázott meg a kertünk, földünk rendesen. Ebben az évben biztosan nem! Mindig kikerül bennünket az eső, valami nagy bűnünk lehet. A locsolás pedig nem hatékony, mint tapasztalhatjuk is. Ezen rágódni fölösleges is, annak örülök ami van.
Hogy mi az, ami van? Hát a tündéri kis unokám, aki segített leszedni a termést, hogy holnap aztán, mint borsóleves végezze a nagy hétvégi családi ebédnél. Megvettem már hozzá az új zöldségeket, új burgonyát, mert ehhez ez dukál. A hagyományos, igazi borsólevest fogom megfőzni belőle.
Fédrával kimentünk az őrült nagy szélben a borsószüretet megejteni. Jól együtt tudunk mi dolgozni!

 

 

Kis bohóckám! Mindig eszébe jut valami kreatív dolog! 

Megnéztük az ő borsóját is, de arra még várni kell. A madárijesztővel azért kezet fogott. 

Ez a szeretetteljes nézés és simogatás az ő borsójának szólt 

Amikor készen voltunk a szedéssel, eszembe jutott, hogy nézzük meg a sárgarépát is, mert nagyon szereti rágcsálni. Ez pedig igazán bio, és egészséges, főként miatta ültettem. Meglepetés ért, mert nem számítottam rá, hogy már ekkorák. A kis gömb alakú tetszett neki a legjobban.

 

Ezzel is bohóckodjunk egyet! 

A mai termés 

Ez bizony fincsi!