Találtam és nagyon tetszik

Egyik reggel találtam ezt a nagy-nagy igazságot, ami nagyon megtetszett.

"Végy egy kiló meleg szeretetet,
Szitáld a türelem szitáján,
Nehogy pletykamag kerüljön bele.

Adj hozzá egy liter bátorságot,
Három deci szorgalmat
És egy csipetnyi jóságot.
Azután gyúrd össze egy tojásnyi kedvességgel,
és takard le tiszta jókedvvel.

Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél,
Szórd meg asszonyi kacagással,
És tegyél rá pár csepp nyugodt megfontolást.

Annyi darabra vágd fel,
hogy eggyel mindig több legyen,
Mint ahányan vagytok,
Hiszen mindig akad valaki, aki még rászorul."

Mondanom se kell, hogy rögtön szerettem volna másokkal is megosztani, ezért bemásoltam a topikba. Nem akartam én ehhez semmit hozzáfűzni, mert ez a néhány sorocska magáért beszél, ehhez nem kell kommentár.  Nem is akartam túlzásokba esni, nem akarok olyannak tűnni, aki fölöslegesen vagy hízelegve ír le érzéseket, de...
Aznap, mikor Marika utolsó mondatát olvastam a hozzászólásában, éreztem hogy mit szeretne érzékeltetni velünk. ("Kívánom magunknak, hogy sok -sok alkalmat érjünk még egymással ilyen békességben, egymást tisztelve!") Én is így érzek, nekem is ez a vágyam!
Olyan csodálatos dolog az, hogy teljesen ismeretlen emberek a különböző fórumokon elkezdenek egymással "beszélgetni" és ebből olyan virtuális barátságok alakulnak ki, olyan segítőkész emberekre találhatunk, olyanokat osztunk meg velük amit csak kevés emberrel, akik hiányoznak reggelenként, várjuk hogy jelentkezzenek, elmondják örömüket, bánatukat, sikereiket, esetleges kudarcaikat. Olyan, mintha régi kedves ismerősök lennénk. Tovább megyek, mert itt ennek még nincs vége. A mai világban szokatlan események zajlanak itt, ahol ismeretlen ismerősként a másiknak örömet akarunk szerezni, megosztjuk vele féltve őrzött kincseinket, a kertünk virágait, növényeit. Így kaptam már én is sok-sok szépséget.
A legelső vuka volt, akitől a nagyon kedves virágából küldött nekem meglepetésként Belgiumból. Azóta is féltve őrzöm. A télen már szaporulatot is hozott, ami szétültetgettem, gondolva arra, hogy valakinek majd örömet szerezhetek vele én is, mert nem mindennapi virág.

Aztán matesától kaptam kék jácint hagymákat, amik most is megvannak.
777 Marikától kaptam egy fügetövet, ami most az idén fog először teremni, nagyon várom már hogy milyen lesz.

Marikától kaptam a pampafüvet, ami nagyon nehezen akart megmaradni nálam, de már magára talált, az idén remélem hozza az igazi formáját. Aztán jött az, amit leírni nem tudok, ezt csak érzi az ember lánya. A tavasszal, amikor teljesen váratlanul küldte a tollas gyöngyvessző töveket, anélkül hogy kértem volna, csupán csak meglepetést, örömet szeretett volna szerezni vele, mert előző évben rácsodálkoztam az általa feltett képre. Sikerült neki!
Liventától egy halom virágot kaptam, felsorolni is sok lesz. Mindenféle hajtásokat, szaporító anyagot: rozmaring, zsálya, füge, bukszus, majomfa, aloe, levélkaktusz...... Egy délutánomba került elültetgetni őket.

 Ez csak egy része a kapottaknak

Mavikától a nagyon áhított októberkát, kék virágot, tűzliliomot, dáliagumókat, kardvirághagymákat....

 Neta meglepetése, az hogy személyesen elhozták nekem a teljes írisz repertoárjukat, egy vagon dohánylevelet permetezéshez, klíviát, cseppecskevirágot, pünkösdirózsa töveket...

 

Ezeknek a növényeknek nálam igen nagy értéke van!
Itt vannak még a csere-bere topikon szerzett folyton termő málnatövek is.  Régen szerettem volna már ilyet szerezni. És lőn! Olyan csere partner találtam, akinek én évekkel ezelőtt már küldte. Most viszonozta ő is.

Hááát, ilyen is van a mai rohanó világban!