2012. július 18., szerda

Csüngő balkoneper

Két éve kaptam egy kicsike folytontermő balkoneprecskét. Nagyon megörültem neki, mert rögtön Fédra jutott eszembe, hogy mennyire fog örülni neki. Dédelgettem, ápolgattam, de nem sok eredménnyel, mert fejlődni csak nem akart. Már annak is örültem, hogy megmaradt, nem pusztult el. Tavaly aztán volt rajta vagy 3-4 szem satnyácska termés, amit epernek, meg jóízűnek még jó indulattal sem lehetett nevezni. Bele is nyugodtam, hogy ez már csak ilyen szerzet. Nem dobtam ki, mert arra gondoltam, hogy hátha úgy dönt, hogy mégiscsak hoz indákat és futni kezd, akkor pedig mint látvány is megéri. Nem, nem és nem! Csak volt egy állapotban. Akkor aztán sorsára hagytam, kint telelt a kertben a rodik között. 
Tavasszal aztán nagyon meglepődtem rajta, hogy hajtani kezdett, nem is akárhogyan. Örömmel vettem észre rajta a kis terméseket. Fédra aztán bekebelezte őket. 

Mikor letermett, újra viráguzni kezdett, és megjelent rajta az első inda is. JUHÉÉÉÉ!!! Győzelem!

Ezek szerint lesz belőle valami! Ugye milyen guszta! Igaz, epertorta nem lesz belőle soha, de időnként egy-egy szem eper jól fog esni Fédrának. A hétvégére, mire jön, megint talál rajta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése