Mircike vagyok, és én őrzöm a kertben a virágokat!
Arról, hogy hol is kezdődött a történet. Először csak a szomszéd kerítésénél kukucskált be az udvarra, majd mindig bátrabban tovább nézelődött nálunk. Egyik alkalommal éppen itt volt Fédra, amikor megjelent újra. Mondanom se kell hogy mi lett a vége! Itt egy cérnára kötött ajándék kötöző masnit kell legyőznie....
Ezek a játékok, etetések aztán folytatódtak, mert a ház ura is megszerette a kis csavargót.... Egyik nap aztán tisztáztuk a szomszédokkal a tulajdonviszonyokat! Ezer örömmel lemondtak róla, mert ők is csak könyörületből fogadták be, és nem is igazán tudott a kutyáikkal barátságba keveredni. Hát, így lettünk mi cica tulajdonosok!
Nem játszik velem senki?
Kukucs!
Tegnap Ági varrt egy nagyon aranyos szőrme egeret, amit Fédra fel is hozott neki.(Legszívesebben megtartotta volna, mert olyan cukira sikeredett) Nahát, hogy ezzel milyen játékot rendezett! Leültünk a gesztenyefa alá és onnan csodáltuk meg. Feldobta az első lábaival, ráugrott, húzta-vonta, rágcsálta, bukfencezett vele..... Nagyon jó móka volt neki, nekünk pedig élvezet volt nézni.
Ez az enyém, és nem adom oda senkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése