Egy bejegyzést már szántam a tavaszi sárga virágoknak, és már akkor gondoltam a fehérekre is, hiszen azokat is ugyanúgy szeretem. Ha tavasz (igaz, már nyár van), akkor a habos fehér gyümölcsfáknak az első sorban van a helyük. A mi kertünkben azért maradt meg sok szilvafa a régi tulajdonosok által ültetettekből, mert a férjem ragaszkodik a tavaszi habos, fehér virágos kerthez. Először morgolódtam miatta, mert nincs szükségünk ezekre a fákra. Nem főzettünk eddig pálinkát, a termést mindig elajándékoztuk. Haragudtam a sok lehullott gyümölcs miatt, de lassan beletörődtem, olyannyira, hogy tavasszal nagyon örültem a virágba borult kertnek, és megbocsátom (elviselem) a többi kellemetlenséget. Olyan illat tölti be a kertet, amit leírni nem lehet, ezt csak látni, érezni kell.
Most hirtelen (nagyjából) összeszámolom, hogy mennyi fa van kb. a kertünkben. 11 szilvafa, ebből 3-nak a teteje le lett vágva. Van 5 körtefa és egy kicsi, még egyéves csemete, 11 almafa, 3 kajszibarack, 3 birsalma, 4 őszibarack, 1 cseresznye, 2 meggyfa.... Mikor ezek virágba borulnak, nem bírok betelni a látványukkal. Esténként, amikor a legintenzívebb az illatuk,kiülünk a kertbe és élvezzük.
A fehérek közül a nagy kedvencem az illatos ternye vagy mézvirág. Sokféle elnevezést hallottam már, de nekem ez olyan "ternye", ezért így is emlegetem. Imádom az illatát, a pici virágait, amikor elterülve ontja a virágait, mikor minden kis helyet kitölt a beültetésekben. Szeretem korán megvenni, mert akkor olyan szép dúsra megnő. Persze teszek érte én is, mert jó tápdús földbe ültetem, és időnként kap a tápoldatból is. Amikor már a sok virágzástól megnyúlnak az ágacskái, akkor vissza szoktam vágni őket, hogy újra szépen virágozzon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése