A csodálatos havasszépe

Már nagyon régóta az a szokás nálunk, hogy minden "alkalomra" élő növényt, virágot kérek a családtól. Ez aztán nagyon változó, mindig más óhajom van.

Így történt ez akkor is (jópár éve már) egyik anyák napja előtt, hogy nem tudtam mi is legyen a meglepetés, mert kívánság lett volna bőven. Eldöntöttük, hogy együtt megyünk a kedvenc faiskolánkba, onnan választok valamit a kertbe. Na, ez aztán a jó ötlet! Itt lehet csak igazán elcsábulni! El is csábultam! Megláttunk egy gyönyörű rhododendront, nem volt egy percre sem kétséges, hogy mi is lesz az anyáknapi ajándékom. Ő volt az első darab, amiből aztán rendszer lett.
Ettől kezdve minden anyáknapjára rhododendront vagy japán azáleát kapok. Szépen össze is jött már egy szép kis gyűjteményem. Persze, amíg megtanultam a kezelésüket, néhányuktól el is kellett búcsúznom. Pl. a tarkalevelűmet évekig kínoztam, míg végül csak elhagyott engem. Volt olyan is, ami nem bírt ki még egy évet sem, egy csodaszép kékvirágú.

Aztán annyira belejöttem, hogy még kicsiket is vettem a Pennyben nagyon jó áron. Ők igazi meglepetés növények voltak, mert csak évek múlva derült ki, hogy milyen színűek.
 Eleinte csak cserépben tartottam őket, de felbátorodtam és néhányat kiültettem a szabadba, biztosítva nekik a savanyú talajt. Nem volt jó ötlet! Nem érzik jól magukat. Legjobb nekik a cserépben!
Télre körberakom őket lombbal, jól betakargatom a földjüket is fenyőgallyakkal. Most is nagyon jól teleltek.
Ma megint rendezgettem őket, megcsodáltam a virágrügyeiket, megdicsérgettem őket, de volt olyan is akit meg kellett dorgálni, mert nincsenek rajta bimbók.

 

 

 

Együtt növögetünk  

Az igazi kedvencek a lombhullató azáleák, ők mindig sok bimbót hoznak, most is csak úgy dagadnak a szép bimbóik. 

A másik kedvenc csoport a japán azáleák. Ezek is ontják a virágot évről évre.

 

 

Jöjjenek az igazi kényes szépségek is!