Amikor megvettük a házat 12 évvel ezelőtt, még ide se költöztünk, a legelső dolgunk az volt, hogy kivágtunk 3 szilvafát. Erre azért volt szükségünk, hogy be tudjunk állni az udvarra a költözéshez és az ott maradt lomok elhordásához.
Az egyik (majdnem) szomszéd megkérdezte, hogy a vadgesztenyefát is kivágjuk-e. Na, azt már nem! Eszünkbe se jutott, pedig akkor még nem láttuk a szépségét, hiszen kora tavasz, március volt.
A szomszéd nénitől tudtuk meg a gesztenyefa történetét. Az előző tulajdonos szelíd gesztenyének vette, és hát ez lett belőle. Azt már nem tudom, hogy tapasztalatlansága vitte-e rá, vagy becsapták vele. Lényeg a lényeg, a fa megmaradt és még most is évről évre csak nő és terebélyesedik, a másik szomszédom bosszúságára. Ő sem azért haragszik rá, mert "csak", megvan rá az oka. Tavasszal rendbe tették a kertjüket, jött egy nagy szél és a virágokkal beborította az egészet. Tényleg bosszantó, de nem tehetünk róla, mert az udvar közepén áll, jócskán megfelel a szabályoknak. Ezt minden évben megkérdezi, hogy mikor vágjuk ki ezt a fát is. Már majdnem hajlottunk rá, de aztán meggondoltuk magunkat.
Nekünk is sok bosszúságot, munkát ad, de ez eltörpül az iránta érzett szeretetünk mellett.
Bosszantó amikor a virágzás után mindent beborít alatta a sok lehullott virág. Ősszel meg a falevél! Napokon keresztül takarítjuk alóla az óriási mennyiségű lehullott levelet. Ilyenkor arra gondolok, hogy igaza van a szomszédnak. Hiszen jut belőle bőven neki is. Egyik alkalommal figyeltem, hogy egy fagyos éjszaka után jött egy nagy szél, és vitte át hozzájuk a leveleket. Biztosan emlegették a felmenőinket.
A gesztenye hullásának se örülök! Amikor még dolgoztam, bevittem a gyerekeknek (egy részét), de a rengeteg lehullottat össze kell szedni és kidobni, mert semmire nem jó. Ami véletlenül alatta marad, az tavasszal kikel magától. Nem győzöm ezeket is eltávolítani. Egyik évben a komposztáló mellé vittük, de még évek múlva se bomlott le a kemény héja. Szóval kifele vele a portáról, mármint a lepotyogott terméssel.
Mióta a fiam vadász megoldottuk ezt is, összeszedjük neki és kiviszi a vad etetőhöz.
Így hordjuk el a sok lombot.
Ezek voltak a hátrányai, de van ám jócskán szépsége, előnye is. Tavasszal, mikor virágba borul, csodálatos látvány, nem bírok betelni vele!
Orgonával egy csokorba kötve
Aztán , ha jön a nyár, legalább 5 fokkal hűvösebb van alatta, mint bárhol a kertben. Nagyon szeretünk itt üldögélni alatta.Nyáron sok reggelit, ebédet és vacsorát elköltünk itt a fa hűs árnyékában.
Itt még államvizsgára készülni is jobb!
Sok másra is jó hely ez. Lehet itt még sátorozni is!
Nemcsak nyáron szép ő, meg lehet csodálni télen is, a konyha ablakából ilyen látvány nyújt.
Minden alszik a hópaplan alatt, minden csendes, még a madáretető vendégei sem zavarják hangjukkal a téli álmot alvókat.
A múlt nyáron a férjem unokaöccse vitt el néhány csemetét és a falujukban elültette egy kis téren. Valamikor még büszkék leszünk rá, hogy tőlünk származnak a gesztenyefáik.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése